Edytuj post
/Kinézet/
Nekem tetszik, a fejlécet se
hiányolom. Egyszerűen bejön az a hatás, hogy ez egy füzet. Mintha valaki
legféltettebb titkait olvashatnám el, szóval nálam egyértelműen nyerő.
/Történet/
Kicsit zavart, hogy a fejezetek után keresnem kell, nem
volt áttekinthető. A helyesírásod jó, de ne rakj bele hangulat jeleket. Egy jó
könyvbe se látsz szívecskéket, smiley-kat és stb… (Kivéve az SZJG-be, de az egy
napló regény. Ott megengedett). De ott sincs
tele, néha-néha elejtve egy-egy. De itt a párbeszéd után, sőt majdnem sorba
volt. Ez hihetetlen zavaró.
„- Jó reggelt anyu :) – köszöntem és egy puszit nyomtam az arcára.
- Jó reggelt kicsim :) - válaszolt és egy cuppanósat adott a homlokomra.” Amikor ezt olvastam, azt hittem, hogy lefejelek valamit. Ez irritáló. De örültem, hogy erről leszoktál a későbbiekben, hiszen ez szörnyű volt.
Egyébként a történet, nem rossz. Talán kicsit sablonos, de mégis tetszett. Szépen vezetett, ezektől eltekintve. A vége nagyon szép és megható volt, ügyesen írtad le Niall gyászát. Hiszen a szerelmet elveszteni rémes. „Szemem előtt lebegett az az arc … az az utolsó mosoly” ez a mondat kicsit értelmetlen, én inkább így írtam volna: „Szemem előtt lebegett az arca, az utolsó mosolya.” Mennyivel szebben mutat, igaz?
Az utolsó mondat, mekkora késszúrás most ez nekem. Könnyezik a szemem és rájöttem arra, hogy én soha többé nem akarok szomorú filmet nézni, zenét hallgatni és blogot/könyvet olvasni. Mert nem bírom…
„- Jó reggelt anyu :) – köszöntem és egy puszit nyomtam az arcára.
- Jó reggelt kicsim :) - válaszolt és egy cuppanósat adott a homlokomra.” Amikor ezt olvastam, azt hittem, hogy lefejelek valamit. Ez irritáló. De örültem, hogy erről leszoktál a későbbiekben, hiszen ez szörnyű volt.
Egyébként a történet, nem rossz. Talán kicsit sablonos, de mégis tetszett. Szépen vezetett, ezektől eltekintve. A vége nagyon szép és megható volt, ügyesen írtad le Niall gyászát. Hiszen a szerelmet elveszteni rémes. „Szemem előtt lebegett az az arc … az az utolsó mosoly” ez a mondat kicsit értelmetlen, én inkább így írtam volna: „Szemem előtt lebegett az arca, az utolsó mosolya.” Mennyivel szebben mutat, igaz?
Az utolsó mondat, mekkora késszúrás most ez nekem. Könnyezik a szemem és rájöttem arra, hogy én soha többé nem akarok szomorú filmet nézni, zenét hallgatni és blogot/könyvet olvasni. Mert nem bírom…
Flóraa
/Kinézet/
Szerintem jól néz ki. Plusz
alapból nem értek az ilyen fajta blogokhoz.
/Történet/
Alig találtam meg a
fejezeteket, de ezt a blogger negatívumaként könyvelem el. Viszont ezen felül a
történet cselekményszálában nem találtam kivetnivalót. Szerintem ügyesen írsz,
s jól fogalmazol. Az érzelmeket is jól adod át, legfőképpen a végén éreztem ezt
teljes mértékben. Elképesztő volt!
A helyesírásod jó, de ha nem
hagyod el a hangulatjeleket szörnyet halok! Soha, sehol nem látsz ilyet! Szóval
nagyon kerüld el!
A képeket ne szúrd be a
fejezetek közé, ugyanis zavaró! Linkeld, vagy vágd méretre, s úgy szúrd be
oldalra.
Vivi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése