Edytuj post
Kinézet: Tökéletes. Komolyan, megkönnyebbülés fogott el,
ahogyan ránéztem. Az volt az első gondolatom, hogy ezzel nem lesz sok dolgom.
Minden a maga helyén, tökéletes összhangban, semmibe nem tudok belekötni.
Történet: A Prológusnál azt hittem, lefejelem az asztalt.
Ne, könyörgöm, ne! Annyi ilyen „beteg vagyok, meg fogok halni” típusú blog van,
hogy nemhogy Dunát, de minimum Csendes óceánt lehetne vele rekeszteni.
Szerencsére te jobban megoldottad, tetszik ez a „meséljük el a régi történeteket”
dolog. Viszont írhatnál hosszabb részeket is, mondjuk megírni a napot ahelyett,
hogy egy mondattal lerendezed a nap másik felét. Az ötödik résztől jelentősen
fejlődött a helyesírásod, már ami a vesszőket illeti, mert a Prológusban
mindenhol volt, csak ott nem, ahol kéne. Kilenc részben is látszik a fejlődés,
és a lehető legjobb úton haladsz, szóval csak annyit tudok mondani, hogy így
tovább.
Justagirl
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése