/Kinézet/
A méreteket fontold át az
egész blogon, mert két oldalt közrevetted a bejegyzéseket modulsávval. Ebből
következik, hogy kisebb lesz a bejegyzéseknek szánt hely, ami csúnya. Szerintem
szedd le az egyik oldalt, semmiképp nem kell, hiszen a szereplőknek csinálhatsz
egy külön lapot, felesleges oldalt mutogatnod őket, főleg, hogy mindenki ismeri
a One Directiont, a két lányt pedig már e fejlécről is eltudják képzelni.
Mellesleg irritáló, hogy nincsenek egy méretre vágva! Plusz a bejegyzéseid
össze vannak nyomorítva, talán ezért kéne az az egy modulsáv.
A fejezetekbe ne vágj bele
különböző méretű képeket, s ne szakítsd meg vele a szöveget. Egy könyvben sem
teszik, itt még rendben van, de pakold oldalra és kicsibe.
/Történet/
Meg kell jegyeznem, hogy nem
értem miért teszel a „Xy Rész” után pontokat, felesleges, idegesítő és furcsa.
A helyesírásod szörnyű. Egyszerűen
felfoghatatlan, hogy a „lesz”-t két sz-szel írod, hogy a kérdőjel után pontokat
teszel, hogy a vettünket egy t-vel firkantod le, egyszerűen rád férne egy
magyar, fogalmazás óra vagy bármi.
Ugyanis a történeted kimerül a párbeszédeknél, nem írsz le semmit, az
érzelmek a nullán vannak és rosszul kezeled az idő múlását. Ezt akkor vettem
észre mikor nyaraltak, s a főszereplő lányod rákérdezett, hogy máris eltelt a
két hét… Azért ennyire ő sem lehet hülye.
A karaktereid nincsenek jól
kidolgozva, az érzelmek hiányától jön le ez az egész nekem. Szerintem
túlságosan oda vannak egymásért, már gusztustalanul.
A hangulatjeleket pedig nagyon
gyorsan felejtsd el, mert egyszerűen amikor megláttam majdnem bezártam a
blogot!
A történeted alapjáról nem
mondok semmi különöset mert az egész egy sablon. Egy lány, aki Londonba
költözik, unalmas és elcsépelt. Sok szerencsét a javításokhoz! Ajánlom, hogy
olvasd el a fejezeteidet, talán úgy fel fog tűnni neked is miért nem élvezhető
a sztori.
Vivi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése