/Kinézet/
Nem tetszik. A fejléced miért a moduloknál van? A fejezetek lapnál
elmaradtál a linkelésekkel, a szereplők képei nem egyméretűek és a 1D
bemutatása katasztrofális – mindenki ismeri őket, aki pedig nem ebből nem fog sokat
leszűrni.
Az oldalmoduloknál, a képek nincsenek egy méretre vágva, amiket alájuk
írogattál felesleges, a történetből úgy is ki kell derülnie, plusz nem értem
miért nem írtál akkor egy teljes kis bemutatkozást, pár sorban mindenkiről a
Szereplők lapnál, legalább feleslegesen nem lennének kint oldalt is a képek.
A blogarchívumot feljebb tenném, egy chatet is ajánlok.
A történet ismertetőjét olvasva rájöttem, hogy az alap nem rossz, de
olvastam már ilyet. Mellesleg helyesírási hiba is van benne: összehozza, egyben írjuk. Ha az igekötő az ige
előtt áll, akkor mindig egybeírjuk az igével.
/Történet/
A prológust olvasva rájöttem, hogy ez inkább pár mondat egymás mellé
írva, mintsem egy prológus. Olvastál már könyvet, aminek ez a része egy kiragadott
részlet a történetből? Én igen.
Szóismétlések, össze nem függő szöveg. Végig szoktad te ezt olvasni?
Szerintem nem.
„Örültem hogy nem kell mennem
iskolába,mert beteg vagyok,mondjuk ez nem valami jó,de legalább nem kell mennem
iskolába. Ez a napom is olyan unalmasan telt mind az össze
többi,fotózgattam,tévéztem és gépeztem.” – Nem tudom te hogy vagy vele, de
ha beteg vagyok nem fotózgatok. Plusz ha elkezdesz a suliról beszélni és, hogy
beteg akkor mit keres egyből utána, hogy mit csinált a mai nap? Valami átvezető
szó lehetne a kettő között, mert nem értelmes. Például: „Nem kell mennem iskolába – aminek örültem - mert beteg vagyok, mondjuk ez nem valami jó,
de legalább itthon lehetek. Így ez a napom is olyan unalmasan telt mind az
összes többi, fotózgattam, tévéztem és gépeztem.”
A fejezetek közé ne szúrj képeket, mert rettentően zavaró, főleg ha
nagy méretben, vagy közepesben teszed azt. Inkább linkeld!
Oké ez kész! Nem gondolod, hogy ennek a valóságalapja annyi, mint hogy
mindjárt itt terem az a pasi akire nekem szükségem van, s ő még nem is híres!
Az első fejezetben lévő dolgokról beszélek! Ez így hihetetlen! A fanfictionok
lényege pont ez, de nem így! A normális alap dolgok, gondolkozás módok mellett
találkozni a kedvenceddel, szerelmesnek lenni, izgalmakat lopni a történetbe,
ez a lényege, de nem az, hogy összefutsz az exeddel, miközben betegen
sétálgatsz és pont róla gondolkozol, s a
bandájáról, majd még randira is hív.
„…kedvenc számomat adták,aztán
meghallotam anyu hangját,szóval megint egyedül vagyok itthon…” - Csak én nem értem? Mi okból hallja az
édesanyja hangját, mikor egyedül van otthon?
Azt hittem, hogy legalább leírod a randit részletesen, de te egy gyors
párbeszéddel is intézted az egészet. Nem értem akkor miért siettél annyira a
randi témában.
A fejezeteid rövidek, összecsapottak. Semmi érzelem, leírás,
kifejtettség nincs benne. Helyesírási hibák, központozás sem jó. Nem tudom
miért, de rohansz. Nem dolgozod ki. Egy béta is elférne melléd, plusz ha már
időd engedi, hogy írj akkor olvasd el mit csinálsz, gondold végig, írd le
részletesen, próbáld magad beleélni az adott helyzetbe. Legyél ötletes és
kreatív!
Vivi
2 megjegyzés:
Irta hogy a rádiónál dolgozik, ezért gonodolom hogy a rádióban hallotta az anyja hangját...
Értem, rendben akkor lehet ez nekem nem maradt meg.
Megjegyzés küldése