Little Horan

 Little Horan

/Kinézet/

Egyáltalán nem tartom jó ötletnek, hogy több történetet írtál egy blogra. Ugyan is, így a történethez kapcsolódott modulok, képek, szereplők, fejléc(ami nincs), háttér mind eltűnt, és egy másik történethez van kialakítva. Magyarán mondva ehhez a történethez nem kapcsolódik semmi. Mindenképpen kreálj egy fejlécet, mert életet visz a blogba, és figyelemfelkeltőbb is. Hiába jó a történet, ha egyszerűen a blog, amin olvasod, taszító – általánosságban véve. Elkelne egy chat is az oldalmodulok közé, így könyebben létesíthetnél kapcsolatot az olvasóiddal. A cím színét változtasd meg rózsaszínről, mert nem éppen előnyös. A L.H. betű típusa nagyon nagy, egy idő után már káprázott tőle a szemem, és nem kellene félkövérrel írnod – zavaró. Összességében nézve a blogodat, nem tetszik. Valahogy taszít az egész, nincs összhang a dolgok között.

A ’Szerzői jogok’ résznél azt hittem lefordulok a székről. Ez most komoly? Amikor végig olvastam, úgy éreztem magam, mint ha egy rendőr monológját hallgattam volna. Kissé röhejesnek tartom a dolgot. Csak szerkesztőtársamat, Bogit tudom idézni: „Továbbá a szerzői jogos részt látva konkrétan a röhögő görcs és a sírógörcs kerülgetett egyszerre, konkrétan azért, mert aki blogot akar lopni, az a figyelmeztetésed ellenére is meg fogja tenni, továbbá (már elnézést), de ennél jobb történetet fog konkrétan átmásolni.”

/Történet/

         

A történeted Niall Horan húgáról szól. Milyen meglepő. Ha ezt az apró részletet vesszük nagyon sablonos az alaptörténeted. Szeretnék végre már valami egyedit olvasni -, de úgy látszik, ez nem jön össze nekem. Felesleges volt a huszonnegyedik fejezet után új „évadba” kezdened, egyszerűbb lett volna ott folytatnod. Sok hűhó a semmiért.

Amikor konkrétan megláttam, hogy 3 évados a történet, kezdtem rosszul érezni magam. Sajnálom, de a negyedik fejezetnél tovább nem bírtam olvasni.

Nagyok a betűk, tele van helyesírási hibával, zavar a mindig más színű betű, nincsenek szóközök, néhol fehérrel vagy valami más színnel – ami még rosszabb - ki van emelve a szöveg, és borzalmas a fogalmazásod. Szerintem, ha elkezdenéd visszaolvasni a történetedet, sírva fakadnál. Vagy legalább egy ilyen végig futna a gondolataidon: „OMG, miket írtam! Törlés, törlés, törlés.”

„-Laura te milyen költői vagy.-csolkozott el Niall.” – Gondolok például ilyen hibákra, amikből rengeteg van, és a vesszőkre is. „Laura, te milyen költői vagy! – csodálkozott Niall.”

Ahogy elolvastam a legeslegutolsó részt, észrevettem, hogy egy nagyon kicsit fejlődtél. Sajnos még így is voltak gondok.

Mivel a kis monológod után rájöttem, milyen sokat jelentett neked a történet és írtad, hogy elsírtad magad, miközben megírtad a részt... Sajnálom, hogy nekem nem nyerte el a tetszésemet, és hogy nem éppen pozitív kritikát tudtam róla írni.

Bár már befejezted, azért remélem, a későbbiekben odafigyelsz azokra, amiket írtam, és segíthettem. További sikeres blogolást!

Xoxo,

Jennyfer